Az ipari kazánokat általában a villamosenergia-, a vegyipar, a könnyűipar és más iparágakban használják, és szélesebb körben alkalmazzák a vállalkozások és intézmények életében. Amikor a kazán nincs használatban, nagy mennyiségű levegő áramlik a kazán vízrendszerébe. Bár a kazán vizet engedett ki, a fémfelületén vízréteg van, amiben feloldódik az oxigén, ami telítettséget eredményez, ami oxigénerózióhoz vezet. Ha a kazán fémfelületén sólerakódás van, amely feloldódhat a vízrétegben, ez a korrózió súlyosabb lesz. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kazánokban a súlyos korrózió többnyire a leállítási folyamat során képződik, és a használat során tovább fejlődik. Ezért a kazán korróziójának megelőzése, a biztonságos működés és a kazán élettartamának meghosszabbítása érdekében a megfelelő védőintézkedések a leállási folyamat során nagy jelentőséggel bírnak.
Számos módszer létezik a kazán leállási korróziójának megelőzésére, amelyek két kategóriába sorolhatók: száraz módszer és nedves módszer.
1. Száraz módszer
1. Szikkáns módszer
A szárító technológia azt jelenti, hogy a kazán leállítása után, amikor a víz hőmérséklete 100-120 °C-ra csökken, az összes víz kiürül, és a kemencében lévő hulladékhőt a fémfelület szárítására használják fel; ezzel egyidejűleg a kazánvízrendszerben kicsapódott vízkő eltávolításra kerül, vízsalakok és egyéb anyagok távoznak. Ezután szárítószert fecskendeznek be a kazánba, hogy a felületet szárazon tartsák a korrózió elkerülése érdekében. Az általánosan használt szárítószerek a következők: CaCl2, CaO és szilikagél.
A szárítószer elhelyezése: Osszuk szét a gyógyszert több porcelántányérra, és helyezzük őket különböző kazánokra. Ekkor minden szóda- és vízszelepet el kell zárni, hogy megakadályozzuk a külső levegő beáramlását.
Hátrányok: Ez a módszer csak higroszkópos. A szárítószer hozzáadása után ellenőrizni kell. Mindig ügyeljen a gyógyszer elfolyósodására. Ha elfolyik, cserélje ki időben.
2. Szárítási módszer
Ez a módszer a víz leeresztése, amikor a kazánvíz hőmérséklete 100-120 °C-ra csökken, amikor a kazán leáll. Amikor a víz elfogy, használja a kemencében lévő maradékhőt a pároláshoz, vagy engedjen be forró levegőt a kemencébe a kazán belső felületének szárításához.
Hátrányok: Ez a módszer csak a kazánok karbantartás közbeni átmeneti védelmére alkalmas.
3. Hidrogén töltési módszer
A nitrogén töltési módszer az, hogy hidrogént töltenek a kazánvízrendszerbe, és fenntartanak egy bizonyos pozitív nyomást, hogy megakadályozzák a levegő bejutását. Mivel a hidrogén nagyon inaktív és nem korrozív, megakadályozhatja a kazán leállási korrózióját.
A módszer a következő:a kemence leállítása előtt csatlakoztassa a nitrogéntöltő vezetéket. Amikor a kemencében a nyomás 0,5-re csökken, a hidrogénhenger ideiglenes csővezetékeken keresztül nitrogént kezd küldeni a kazán dobjába és a gazdaságosítóba. Követelmények: (1) A nitrogén tisztaságának 99% felett kell lennie. (2) Ha egy üres kemence meg van töltve nitrogénnel; a kemencében a nitrogénnyomásnak 0,5 nyomás felett kell lennie. (3) Nitrogénnel való feltöltéskor az edényvízrendszer összes szelepének zárva kell lennie, és szorosnak kell lennie a szivárgás elkerülése érdekében. (4) A nitrogéntöltés elleni védekezés ideje alatt folyamatosan ellenőrizni kell a vízrendszerben lévő hidrogén nyomását és a kazán tömítettségét. Ha túlzott nitrogénfogyasztást észlel, a szivárgást azonnal meg kell találni és meg kell szüntetni.
Hátrányok:Szigorúan oda kell figyelni a hidrogénszivárgási problémákra, minden nap időben ellenőrizni kell, és időben kezelni kell a problémákat. Ez a módszer csak rövid ideig üzemen kívüli kazánok védelmére alkalmas.
4. Ammóniás töltési módszer
Az ammóniatöltési módszer a kazán teljes térfogatának feltöltése ammóniagázzal a kazán leállítása és a víz felszabadulása után. Az ammónia feloldódik a fémfelületen lévő vízrétegben, és korrózióálló védőréteget képez a fém felületén. Az ammónia csökkentheti az oxigén oldhatóságát a vízrétegben, és megakadályozhatja az oldott oxigén által okozott korróziót.
Hátrányok: Az ammóniatöltési módszer alkalmazásakor a kazánban az ammónianyomás fenntartása érdekében a réz részeket el kell távolítani.
5. Bevonási módszer
A kazán üzemen kívül helyezése után engedje le a vizet, távolítsa el a szennyeződéseket, és szárítsa meg a fémfelületet. Ezután egyenletesen vigyen fel egy réteg korróziógátló festéket a fémfelületre, hogy megakadályozza a kazán üzemen kívüli korrózióját. A korróziógátló festék általában fekete ólomporból és bizonyos arányban motorolajból készül. A bevonatnál előírják, hogy minden érintkező alkatrészt egyenletesen kell bevonni.
Hátrányok: Ez a módszer hatékony és alkalmas a kemence hosszú távú leállítására; azonban a gyakorlatban nehezen üzemeltethető, és nem könnyű festeni a korrózióra hajlamos sarkoknál, hegesztéseknél, csőfalaknál, így csak elméleti védelemre alkalmas.
2. Nedves módszer
1. Lúgos oldatos módszer:
Ez a módszer lúg hozzáadásával tölti fel a kazánt 10 feletti pH-értékű vízzel. A fém felületén korrózióálló védőfóliát képez, amely megakadályozza, hogy az oldott oxigén korrodálja a fémet. Az alkalmazott lúgos oldat NaOH, Na3PO4 vagy a kettő keveréke.
Hátrányok: Ügyelni kell arra, hogy az oldatban egyenletes lúgkoncentrációt tartsunk fenn, gyakran ellenőrizzük a kazán pH-értékét, és ügyelni kell a levezetett vízkő kialakulására.
2. Nátrium-szulfit elleni védekezési módszer
A nátrium-szulfit egy redukálószer, amely a vízben oldott oxigénnel reagálva nátrium-szulfátot képez. Ez megakadályozza, hogy a fémfelületeket az oldott oxigén korrodálja. Ezenkívül a trinátrium-foszfát és nátrium-nitrit vegyes oldatának védelmi módszere is alkalmazható. Ez a módszer azon a tényen alapul, hogy ez a kevert folyadék védőfilmet képezhet a fém felületén, hogy megakadályozza a fém korrózióját.
Hátrányok: A nedves védelmi módszer alkalmazásakor a fűrészkemence beindítása előtt az oldatot tisztán le kell engedni, és alaposan meg kell tisztítani, majd ismét hozzá kell adni a vizet.
3. Hő módszer
Ezt a módszert akkor használják, ha a leállási idő 10 napon belül van. A módszer az, hogy a gőzdob fölé víztartályt szerelnek fel, és egy csővel csatlakoztatják a gőzdobhoz. A kazán kikapcsolása után oxigénmentesített vízzel van feltöltve, és a víztartály nagy része megtelik vízzel. A víztartályt külső gőz fűti, így a víztartályban lévő víz mindig forrásban van.
Hátránya: A módszer hátránya, hogy a gőzellátáshoz külső gőzforrás szükséges.
4. Védelmi módszer filmképző aminok használatának leállítására (tartalék) felhasználására
Ez a módszer szerves amin filmképző anyagok hozzáadása a termikus rendszerhez, amikor a kazán nyomása és hőmérséklete a berendezés leállítása során a megfelelő feltételekre esik. A szerek a gőzzel és a vízzel együtt keringenek, a szermolekulák pedig szorosan adszorbeálódnak a fém felületén, és egymás után orientálódnak. Az elrendezés „árnyékoló hatású” molekuláris védőréteget képez, amely megakadályozza a töltések és korrozív anyagok (oxigén, szén-dioxid, nedvesség) vándorlását a fém felületén, ezzel elérve a fémkorrózió megelőzését.
Hátrányok: Ennek a szernek a fő összetevője a nagy tisztaságú lineáris alkánok és oktadecilamin alapú függőleges filmképző aminok. Más szerekhez képest drágább és problémásabb a beadása.
A fenti karbantartási módszerek a mindennapi használat során könnyebben kezelhetők, és a legtöbb gyár és vállalkozás alkalmazza őket. A tényleges működési folyamatban azonban a karbantartási módszerek megválasztása is nagyon eltérő a kemence leállításának eltérő okai és időpontjai miatt. A tényleges működés során a karbantartási módszerek kiválasztása általában a következő pontokat követi:
1. Ha a kemence három hónapnál hosszabb ideig le van állítva, a szárító módszert kell alkalmazni a száraz módszerben.
2. Ha a kemencét 1-3 hónapra leállítják, akkor lúgos oldatos vagy nátrium-nitrites módszer alkalmazható.
3. A kazán leállása után, ha 24 órán belül beindítható, a nyomástartó módszer alkalmazható. Ez a módszer olyan kazánoknál is alkalmazható, amelyek szakaszosan üzemelnek, vagy egy héten belül leállnak. De a kemencében a nyomásnak magasabbnak kell lennie, mint a légköri nyomás. Ha a nyomás enyhén csökken, tüzet kell gyújtani, hogy a nyomást időben növelje.
4. Ha a kazán karbantartás miatt leáll, a szárítási módszer használható. Ha nincs szükség víz kiengedésére, akkor a nyomástartó módszer használható. Ha a kazánt karbantartás után nem lehet időben üzembe helyezni. A hitelezési időszak hosszának megfelelően megfelelő védelmi intézkedéseket kell elfogadni.
5. Nedves védelem használatakor a legjobb, ha a kazánház hőmérsékletét 10°C feletti és 0°C-nál nem alacsonyabb szinten tartja, hogy elkerülje a berendezés fagyos károsodását.
Feladás időpontja: 2023. november 13
