Az ipari kazánokat általában használják az elektromos energiában, a vegyiparban, a fényiparban és más iparágakban, és szélesebb körben használják a vállalkozások és intézmények életében. Amikor a kazán használatban van, nagy mennyiségű levegő áramlik a kazán vízrendszerébe. Noha a kazán víz alatt áll, a fémfelületén van egy vízfilm, és az oxigén feloldódik benne, ami telítettséget eredményez, ami oxigénerózióhoz vezet. Ha a kazán fémfelületén sómérleg van, amely feloldható a vízfilmben, ez a korrózió komolyabb lesz. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kazánokban a súlyos korrózió elsősorban a leállítás során alakul ki, és a használat során tovább fejlődik. Ezért a leállítási folyamat során a helyes védőintézkedések megtétele nagy jelentőséggel bír a kazán korróziójának megakadályozásában, a biztonságos működés biztosítása és a kazán élettartamának meghosszabbítása érdekében.
Számos módszer létezik a kazán leállításának korróziójának megakadályozására, amelyek két kategóriába sorolhatók: száraz módszer és nedves módszer.
1. Száraz módszer
1. Szigetelő módszer
A szárítószer -technológia azt jelenti, hogy a kazán leállítása után, amikor a víz hőmérséklete 100 ~ 120 ° C -ra csökken, az összes víz kiürül, és a kemencében lévő hulladékhőt a fém felületének szárításához használják; Ugyanakkor a kazán vízrendszerében kicsapódó skálát eltávolítják, a víz salak és más anyagok kiürülnek. A szárítószert ezután a kazánba injektálják, hogy a korrózió elkerülése érdekében a felületét szárazon tartsák. A leggyakrabban használt szárítószerek a következők: CACL2, CAO és szilikagél.
A szárítószer elhelyezése: Ossza fel a gyógyszert több porcelán lemezre, és tegye őket különböző kazánokra. Ebben az időben az összes szóda- és vízszelepet le kell zárni, hogy megakadályozzák a külső levegő beáramlását.
Hátrányok: Ez a módszer csak higroszkópos. A szárítószer hozzáadása után ellenőrizni kell. Mindig figyeljen a gyógyszer deliquency -re. Ha a deliquescence bekövetkezik, cserélje ki időben.
2. Szárítási módszer
Ez a módszer a víz leeresztése, amikor a kazán víz hőmérséklete 100 ~ 120 ° C -ra csökken, amikor a kazán le van zárva. Amikor a víz kimerül, használja a kemencében lévő maradék hőt, hogy pároljon, vagy meleg levegőt vezessen be a kemencébe a kazán belső felületének kiszárításához.
Hátrányok: Ez a módszer csak a kazánok ideiglenes védelmére alkalmas karbantartás során.
3. Hidrogén töltési módszer
A nitrogén töltési módszer az, hogy a hidrogént a kazán vízrendszerébe töltse, és bizonyos pozitív nyomást tartson fenn a levegő belépésének megakadályozása érdekében. Mivel a hidrogén nagyon inaktív és nem korrozív, megakadályozhatja a kazán leállítását.
A módszer:A kemence leállítása előtt csatlakoztassa a nitrogén töltővezetéket. Amikor a kemencében lévő nyomás 0,5 mérőeszközre esik, a hidrogénhenger megkezdi a nitrogént a kazán dobba és a gazdasági elküldeni ideiglenes csővezetékek révén. Követelmények: (1) A nitrogén tisztaságának 99%-nak kell lennie. (2) Ha egy üres kemence tele van nitrogénnel; A kemencében lévő nitrogénnyomásnak 0,5 -ös nyomást kell végeznie. (3) A nitrogénnel való feltöltéskor az edény vízrendszerben lévő összes szelepet be kell zárni, és szorosan kell lennie, hogy megakadályozzák a szivárgást. (4) A nitrogén töltési védelmi időszakban a vízrendszerben a hidrogén nyomását és a kazán szorosságát folyamatosan ellenőrizni kell. Ha túlzott nitrogénfogyasztást találnak, akkor a szivárgást azonnal meg kell találni és el kell távolítani.
Hátrányok:Szigorúan figyelmet kell fordítania a hidrogénszivárgási problémákra, minden nap ellenőriznie kell, és időben kezelnie kell a problémákat. Ez a módszer csak olyan kazánok védelmére alkalmas, amelyek rövid ideig nincs üzemben.
4. Ammónia -kitöltési módszer
Az ammónia -töltési módszer az, hogy a kazán teljes térfogatát ammónia -gázzal töltse ki, miután a kazánt leállították és a víz felszabadul. Az ammónia feloldódik a fém felületén lévő vízfilmben, és korrózióálló védőfóliát képez a fém felületén. Az ammónia csökkentheti az oxigén oldhatóságát is a vízfilmben, és megakadályozhatja az oldott oxigén korrózióját.
Hátrányok: Az ammónia -töltelék módszer használatakor a réz alkatrészeket el kell távolítani az ammónia nyomásának fenntartása érdekében a kazánban.
5. Bevonat módszer
Miután a kazán ki nem működik, engedje le a vizet, távolítsa el a szennyeződést és szárítsa meg a fém felületét. Ezután egyenletesen vigye fel a korróziógátló festékréteget a fém felületére, hogy megakadályozzák a kazán szolgáltatás nélküli korrózióját. A korróziógátló festék általában fekete ólomporból és motorolajból készül egy bizonyos arányban. Bevonat esetén szükséges, hogy az összes kapcsolatot, amelyre kapcsolatba lehet lépni, egyenletesen be kell vonni.
Hátrányok: Ez a módszer hatékony és alkalmas hosszú távú kemence leállítására; A gyakorlatban azonban nehéz működni, és nem könnyű festeni a korrózióra hajlamos sarkok, hegesztési és csőfalakon, tehát csak elméleti védelemre alkalmas.
2. Nedves módszer
1. lúgos oldat módszer:
Ez a módszer azt a módszert használja, hogy lúgot adjon hozzá, hogy a kazánt 10 feletti pH-értékkel töltse be a kazánt. Korrózióálló védőfóliát képez a fém felületén, hogy megakadályozzák az oldott oxigén fém korrodálását. Az alkalmazott alkálioldat NaOH, Na3PO4 vagy a kettő keveréke.
Hátrányok: Vigyázni kell az oldat egységes lúgos koncentrációjának fenntartására, a kazán pH -értékének gyakran figyelemmel kísérésére, és figyelni kell a származtatott skála képződésére.
2. Nátrium -szulfit védelmi módszer
A nátrium -szulfit egy redukáló szer, amely oldott oxigénnel reagál a vízben, hogy nátrium -szulfátot képezzen. Ez megakadályozza, hogy az oldott oxigén korrodálódjon. Ezenkívül a trisodium -foszfát és a nátrium -nitrit vegyes oldatának védelmi módszere is alkalmazható. Ez a módszer azon a tényen alapul, hogy ez a vegyes folyadék védőfóliát képezhet a fém felületén, hogy megakadályozza a fém korrózióját.
Hátrányok: Ennek a nedves védelmi módszernek a használatakor az oldatot tisztán és alaposan meg kell tisztítani a fűrészkemence elindítása előtt, és a vizet újra hozzá kell adni.
3. Hő módszer
Ezt a módszert akkor használják, ha a leállási idő 10 napon belül van. A módszer egy víztartály felszerelése a gőzdob fölé, és egy csővel csatlakoztassa a gőzdobhoz. Miután a kazánt kikapcsolják, deoxigénezett vízzel töltik meg, és a víztartály nagy részét vízzel töltik meg. A víztartályt külső gőzzel fűtjük, így a víztartályban lévő víz mindig forrásban marad.
Hátrány: Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a gőz szállításához külső gőzforrás szükséges.
4. Védelmi módszer a filmképző aminok leállításához (biztonsági mentése)
Ez a módszer az, hogy organikus aminfilm-formáló szereket adjon a termálrendszerhez, amikor a kazánnyomás és a hőmérséklet a megfelelő körülmények között csökken az egység leállítása során. Az ágensek a gőzzel és a vízzel keringnek, és az ágensmolekulák szorosan adszorbeálódnak a fém felületén, és egymás után orientálnak. Az elrendezés olyan molekuláris védőréteget képez, amelynek „árnyékoló hatása” van, hogy megakadályozzák a töltések és a korrozív anyagok (oxigén, szén -dioxid, nedvesség) migrációját a fémfelületen, hogy elérjék a fémkorrózió megelőzését.
Hátrányok: Ennek a szernek a fő alkotóeleme a nagy tisztaságú lineáris alkánok és a vertikális filmképző aminok az oktadecil-amin alapján. Más ügynökökkel összehasonlítva drágább és zavaróbb az adminisztráció.
A fenti karbantartási módszerek könnyebben működhetnek napi használatban, és a legtöbb gyár és vállalkozás használja. A tényleges működési folyamatban azonban a karbantartási módszerek megválasztása szintén nagyon különbözik a kemence leállításának különböző okai és időtartama miatt. A tényleges működés során a karbantartási módszerek kiválasztása általában a következő pontokat követi:
1. Ha a kemencét három hónapnál hosszabb ideig bezárják, akkor a száraz módszer szárító módszerét kell alkalmazni.
2. Ha a kemencét 1-3 hónapra bezárják, akkor az alkáliai oldat vagy a nátrium-nitrit módszer alkalmazható.
3. Miután a kazán leáll, ha 24 órán belül elindítható, akkor a nyomás karbantartási módszer használható. Ez a módszer használható olyan kazánokhoz is, amelyek szakaszosan működnek, vagy egy héten belül nem működnek. De a kemencében lévő nyomásnak magasabbnak kell lennie, mint a légköri nyomásnak. Ha a nyomás kissé csökken, a tűz időben történő növelése érdekében a tüzet kell megkezdeni.
4. Amikor a kazánt karbantartás miatt leállítják, a szárítási módszer alkalmazható. Ha nincs szükség a víz felszabadítására, akkor a nyomás karbantartási módszer használható. Ha a karbantartás utáni kazán nem működik időben. A megfelelő védelmi intézkedéseket a hitelidő hossza szerint kell elfogadni.
5. Nedves védelem használatakor a legjobb, ha a hőmérsékletet a kazánhelyiségben 10 ° C felett tartják, és nem alacsonyabbak 0 ° C -nál, hogy elkerüljék a berendezés fagyasztását.
A postai idő: november-13-2023
