Köztudott, hogy a gyümölcsök általában rövid ideig eltarthatók, és szobahőmérsékleten hajlamosak a romlásra és a rothadásra. Hűtve is csak néhány hétig áll el. Ráadásul a gyümölcsök nagy része minden évben eladhatatlan, akár a földön, akár a standokon elrohadt, így a gyümölcsfeldolgozás, szárítás és továbbértékesítés vált a fő értékesítési csatornává. Valójában a gyümölcsök közvetlen fogyasztása mellett a mélyfeldolgozás is az iparág fejlődésének egyik fő trendje az elmúlt években. A mélyfeldolgozás területén az aszalt gyümölcsök a legelterjedtebbek, mint például a mazsola, szárított mangó, banánchips stb., amelyek mind friss gyümölcsök szárításával készülnek, és a szárítási folyamat nem választható el a gőzfejlesztőtől.
Amikor a gyümölcs szárításáról van szó, sokan csak a napon vagy a levegőn szárításra gondolnak. Valójában ez a kettő csak hagyományos gyümölcsszárítási technika. A modern tudomány és technológia szerint a levegőn és napon történő szárítás mellett a gőzfejlesztők a leggyakrabban használt szárítási módszerek a gyümölcsszárításhoz, amelyek maximalizálják a szárítás hatékonyságát és csökkentik a tápanyagveszteséget. Ráadásul az aszalt gyümölcsgyártóknak már nem kell figyelniük az időjárást, hogy enjenek.
A szárítás a cukor, a fehérje, a zsír és az élelmi rostok koncentrálásának folyamata a gyümölcsben. A vitaminok is koncentráltak. Ha száraz, a hőstabil tápanyagok, például a C-vitamin és a B1-vitamin szinte teljesen elvesznek a levegő és a napfény hatására. A gyümölcsszárításhoz használt gőzgenerátor gyorsan gőzt termel, intelligensen szabályozza a hőmérsékletet és szükség szerint energiát biztosít. Egyenletesen tud melegedni. Szárításkor elkerülheti a magas hőmérséklet károsítását a tápanyagokban, és nagymértékben megőrzi a gyümölcs ízét és tápértékét. Ha egy ilyen jó technológiát széles körben lehet alkalmazni a piacon, úgy vélik, hogy a gyümölcshulladék jelentősen csökkenthető.
Feladás időpontja: 2023. július 19
