Az olyan iparágakban, mint a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a biológiai termékek, az orvosi és egészségügyi ellátás, valamint a tudományos kutatás, gyakran használnak fertőtlenítő és sterilizáló berendezéseket a kapcsolódó cikkek fertőtlenítésére és sterilizálására.
A rendelkezésre álló fertőtlenítési és sterilizálási módszerek közül a gőz a legkorábbi, legmegbízhatóbb és legszélesebb körben alkalmazott módszer. Minden mikroorganizmust képes elpusztítani, beleértve a baktériumok szaporítóanyagait, gombákat, protozoákat, algákat, vírusokat és rezisztenciát. Erősebb baktériumspórák, ezért az ipari fertőtlenítésben és sterilizálásban nagyra értékelik a gőzsterilizálást. A korai kínai orvoslás sterilizálása szinte mindig gőzsterilizálást alkalmazott.
A gőzsterilizálás nyomás alatti gőzt vagy más nedves hővel végzett sterilizáló közeget használ a sterilizátorban lévő mikroorganizmusok elpusztítására. Ez a leghatékonyabb és legszélesebb körben alkalmazott módszer a termikus sterilizálásban.
Az élelmiszerek esetében a sterilizálás során felmelegített anyagoknak meg kell őrizniük az élelmiszer tápanyag- és ízét. Az élelmiszerek és italok egyetlen termékének energiafogyasztása is fontos szempont a vállalkozások versenyképessége szempontjából. A gyógyszerek esetében a megbízható fertőtlenítő és sterilizáló hatás elérése mellett gondoskodniuk kell arról is, hogy a gyógyszerek ne sérüljenek, és biztosítaniuk kell hatékonyságuk biztonságát, hatékonyságát és stabilitását.
A gyógyszerek, orvosi oldatok, üvegedények, táptalajok, kötszerek, szövetek, fémeszközök és egyéb olyan tárgyak, amelyek nem változnak vagy sérülnek magas hőmérsékletnek és nedves hőnek kitéve, mind gőzzel sterilizálhatók. A széles körben használt nyomásos gőzsterilizáló és sterilizáló szekrény klasszikus berendezés a gőzsterilizáláshoz és sterilizáláshoz. Bár az elmúlt években számos új típusú nedves hővel sterilizáló berendezést fejlesztettek ki a különféle igények kielégítésére, ezek mindegyike a nyomás alatti gőzsterilizálásra és sterilizáló szekrényre épül. alapján alakult ki.
A gőz főként a mikroorganizmusok pusztulását okozza fehérjéik koagulálásával. A gőz erős áthatolóképességű. Ezért, amikor a gőz lecsapódik, nagy mennyiségű látens hő szabadul fel, ami gyorsan felmelegítheti a tárgyakat. A gőzsterilizálás nemcsak megbízható, hanem csökkentheti a sterilizálási hőmérsékletet és lerövidítheti az időt. Akció ideje. A gőzsterilizálás egységessége, penetrációja, megbízhatósága, hatékonysága és egyéb szempontjai a sterilizálás első számú prioritásává váltak.
A gőz itt száraz, telített gőzre utal. A különféle olaj- és petrolkémiai termékeket előállító iparágakban, valamint az erőművi gőzturbinákban használt túlhevített gőz helyett a túlhevített gőz nem alkalmas sterilizálási eljárásokra. Bár a túlhevített gőznek magasabb a hőmérséklete és nagyobb a hője, mint a telített gőznek, a túlhevített rész hője nagyon kicsi a telített gőz kondenzációja során felszabaduló látens párolgási hőhöz képest. És sok időbe telik, amíg a túlhevített gőz hőmérsékletét a telítési hőmérsékletre csökkentik. A túlhevített gőz fűtési használata csökkenti a hőcsere hatékonyságát.
Természetesen a kondenzvizet tartalmazó nedves gőz még rosszabb. Egyrészt maga a nedves gőzben lévő nedvesség felold néhány szennyeződést a csövekben. Másrészt, amikor a nedvesség eléri a sterilizálandó edényeket és gyógyszereket, akadályozza a gőz áramlását a gyógyszerészeti hőcsillaghoz. Pass, csökkentse a hágó hőmérsékletét. Ha a gőz több finom ködöt tartalmaz, gátat képez a gázáramlásnak és megakadályozza a hő behatolását, valamint megnehezíti a sterilizálást követő szárítást.
A sterilizálószekrény korlátozott sterilizáló kamrájának egyes pontjaiban a hőmérséklet és az átlagos hőmérséklet közötti különbség ≤1°C. Szükséges továbbá a „hideg foltok” és a „hideg foltok” és az átlaghőmérséklet (≤2,5°C) közötti eltérés lehetőség szerinti megszüntetése. A gőzsterilizálás tervezésénél kulcsfontosságú szempont a gőzben lévő nem kondenzálódó gázok hatékony kiküszöbölése, a sterilizáló szekrény hőmérsékleti mezőjének egyenletességének biztosítása, valamint a „hideg foltok” lehetőség szerinti megszüntetése.
A telített gőz sterilizálási hőmérsékletének eltérőnek kell lennie a mikroorganizmusok hőtűrésének megfelelően. Ezért a szükséges sterilizálási hőmérséklet és hatásidő is eltérő a sterilizált tárgyak szennyezettségének mértékétől függően, valamint a sterilizálási hőmérséklet és a hatásidő is eltérő. A választás a sterilizálási módszertől, a tétel teljesítményétől, a csomagolóanyagoktól és a szükséges sterilizálási folyamattól függ. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a sterilizálási hőmérséklet, annál rövidebb idő szükséges. A telített gőz hőmérséklete és nyomása között állandó kapcsolat van. Ha azonban a levegőt nem távolítják el a szekrényből, vagy nem távolítják el teljesen, a gőz nem éri el a telítettséget. Ekkor, bár a nyomás A mérő azt mutatja, hogy a sterilizálási nyomást elértük, de a gőz hőmérséklete nem érte el a követelményeket, ami a sterilizálás meghiúsulását eredményezi. Mivel a gőzforrás nyomása gyakran magasabb, mint a sterilizálási nyomás, és a gőz dekompressziója a gőz túlmelegedését okozhatja, figyelmet kell fordítani.
Feladás időpontja: 2024. március 01
