A páratartalom általában a légkör szárazságának fizikai mennyiségét jelenti. Egy bizonyos hőmérsékleten és bizonyos mennyiségű levegőben minél kevesebb vízgőz van benne, annál szárazabb a levegő; minél több vízgőz van benne, annál nedvesebb a levegő. A levegő szárazságának és páratartalmának mértékét „páratartalomnak” nevezzük. Ebben az értelemben általában olyan fizikai mennyiségeket használnak, mint az abszolút páratartalom, a relatív páratartalom, az összehasonlító páratartalom, a keverési arány, a telítettség és a harmatpont. Ha a nedves gőzben lévő folyékony víz tömegét a gőz teljes tömegének százalékában fejezi ki, akkor azt a gőz páratartalmának nevezzük.
A páratartalom fogalma a levegőben lévő vízgőz mennyiségét jelenti. Három módja van ennek kifejezésére:
1. Az abszolút páratartalom a levegő köbméterében található vízgőz mennyiségét jelenti, mértékegysége kg/m³;
2. Nedvességtartalom, a száraz levegő kilogrammonkénti vízgőz mennyiségének megadásával, mértékegysége kg/kg*száraz levegő;
3. A relatív páratartalom a levegő abszolút páratartalmának a telített abszolút páratartalomhoz viszonyított arányát jelenti azonos hőmérsékleten. A szám egy százalék, vagyis egy bizonyos időn belül a levegőben valahol található vízgőz mennyiségét elosztjuk az adott hőmérsékleten lévő telített vízgőz mennyiségével. százalék.
Amikor a gőzfejlesztő működik, minél kisebb a relatív páratartalom, annál nagyobb a távolság a levegő és a telítettségi szint között, így a nedvességfelvevő képesség erősebb. Emiatt a nedves ruhák könnyen kiszáradhatnak a téli napsütéses napokon. Harmatpont-hőmérséklet és nedves izzó hőmérséklete Mint korábban említettük, a telítetlen nedves levegőben lévő vízgőz túlhevített állapotban van.
A túlhevített gőz állandó nyomásképzési folyamata
A következő három szakaszra oszlik: a telítetlen víz állandó nyomású előmelegítése, a telített víz állandó nyomású elpárologtatása és a száraz telített gőz állandó nyomású túlhevítése. A telítetlen víz állandó nyomású előmelegítési szakaszában hozzáadott hőt folyékony hőnek nevezzük; a telített víz állandó nyomású elpárologtatási szakaszában hozzáadott hőt párolgási hőnek nevezzük; a száraz telített gőz állandó nyomású túlhevítési szakaszában hozzáadott hőt túlhevítésnek nevezzük.
(1) Telített gőz: Egy bizonyos nyomás alatt a víz forrásig melegszik, a telített víz elkezd elpárologni, és a víz fokozatosan gőzzé alakul. Ekkor a gőz hőmérséklete megegyezik a telítési hőmérséklettel. Az ebben az állapotban lévő gőzt telített gőznek nevezzük.
(2) A túlhevített gőz melegítése továbbra is telített gőz alapján történik. Az ezt a nyomást meghaladó telített gőz hőmérséklete túlhevített gőz.
Feladás időpontja: 2023.10.09
