1. Az égőfúvókánál kialakuló salakanyag megváltoztatja a légáramlás szerkezetét az égő kimeneténél, tönkreteszi a kemence aerodinamikai viszonyait, és befolyásolja az égési folyamatot. Ha a fúvóka salakképződés miatt súlyosan eltömődött, a gőzkazánt csökkentett terheléssel kell üzemeltetni, vagy le kell állítani.
2. A vízhűtéses fal salakosodása az egyes komponensek egyenetlen felmelegedéséhez vezet, ami hátrányosan befolyásolja a természetes keringésű vízciklus biztonságát és az áramlásszabályozott vízhűtéses fal hőeltérését, károsíthatja a vízhűtéses fali csöveket.
3. A fűtőfelületen lévő salakanyag növeli a hőátadási ellenállást, gyengíti a hőátadást, csökkenti a munkafolyadék hőfelvételét, növeli a kipufogógáz hőmérsékletét, növeli a kipufogógáz hőveszteségét és csökkenti a kazán hatékonyságát. A kazán normál működésének fenntartásához szükséges a levegő mennyiségének növelése, miközben a tüzelőanyag mennyiségét növelni kell, ami növeli a fúvó és az indukált huzatú ventilátor terhelését, valamint növeli a segédenergia fogyasztást. Következésképpen a salakosodás jelentősen csökkenti a gőzkazán működésének gazdaságosságát.
4. A fűtőfelületen salakképződés esetén a gőzfejlesztő normál működésének fenntartása érdekében a levegő mennyiségét növelni kell. Ha a szellőztető berendezés kapacitása korlátozott, salakképződéssel párosul, könnyen előidézhető a füstgáz járat részleges elzáródása, növelhető a füstgáz ellenállása, és megnehezíthető a ventilátor levegőmennyiségének növelése, így kénytelen csökkenteni a terhelést.
5. A fűtőfelületen salakképződés után a kemence kimeneténél a füstgáz hőmérséklete megemelkedik, ami a túlhevített hőmérséklet növekedését eredményezi. Ezen túlmenően a salakképződés okozta termikus eltérés könnyen túlmelegedési károkat okozhat a túlhevítőben. Ekkor a túlmelegedési hőmérséklet fenntartása és az utánmelegítő védelme érdekében az edzés során a terhelést is korlátozni kell.